BELSŐ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az Adatkezelő adatai:

A Csurgói Városi Uszoda és a https://csurgoiuszoda.hu/  honlap üzemeltetőjének (Adatkezelő) adatai:

  • Név: Aquaplus Kútfúró, Építő és Termálenergetikai Kft
  • Székhely: 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1.
  • Cégjegyzékszám: 06-09-024841
  • Telefon: 06-62-251-747
  • Mail: aquaplus@aquaplus.hu
  • Webcím:  www.aquaplus.hu
  • Adószám: 10263806-2-06
  • Kapcsolattartó személye: György Zoltán ügyvezető

Az adatok feldolgozását az Adatkezelő megbízásából eljáró Kovács Tamás ev. (székhely: 7668 Keszü, Toldi Miklós út 8., adószám: 67590508-1-22) és a cég ezzel megbízott adatkezelői végzik.

 

1.Bevezetés, általános információk

 

  • A Csurgói Városi Uszoda üzemeltetője, az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6762 Sándorfalva, Sövényházi u. 1., Cégjegyzékszám: 06-09-024841, adószám: 10263806-2-06, képv.: György Zoltán ügyvezető) mint adatkezelő (a továbbiakban: adatkezelő, vagy Tamási Fürdő) a hatályos 2001. évi CXII. törvény (Infotv.) és az Európai Unió 2016/679. számú rendeletében (GDPR) foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A Csurgói Városi Uszoda kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatos minden adatkezelés megfelel a Csurgói Városi Uszoda mindenkor érvényes Adatkezelési Szabályzataiban, és az Adatkezelési Tájékoztatójában (a továbbiakban: tájékoztató) foglaltaknak, illetve a hatályos jogszabályoknak.

  • Az Adatkezelési Tájékoztató, és annak esetleges módosításai, frissítései folyamatosan megtekinthetőek a társaság székhelyén, illetve on-line elérhetőek a Csurgói Városi Uszoda honlapján: https://csurgoiuszoda.hu/
  • A Csurgói Városi Uszoda az ügyfelek személyes adatait a szolgáltatási tevékenység végzésével összefüggésben, a szolgáltatás megismertetéséhez, ajánlat kéréséhez/ajánlat adásához, a szolgáltatási szerződés létrejöttéhez szükséges körben és ideig kezeli, illetve továbbítja az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben az ügyfél által megrendelt szolgáltatás(oka)t népszerűsítő online felületek által alkalmazott informatikai rendszerek használatával.
  • A Csurgói Városi Uszoda tevékenységét, illetve ügyfelei adatainak kezelését az alábbi jogszabályoknak megfelelően végzi:
  1. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, a továbbiakban: „Infotv.”)
  2. évi C. törvény a számvitelről (Számv.tv.),
  3. évi CVIII. törvény – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Eker.tv.),
  4. évi C. törvény – az elektronikus hírközlésről (Eht.),
  5. évi XLVIII. törvény – gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.),

472/2017. (XII.28.) Korm. rendelet – az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR – általános adatvédelmi rendelet)

 

A jelen szabályzat tartalmazza a Csurgói Városi Uszoda munkatársai által alkalmazandó – adatkezeléssel összefüggő – szabályokat, illetve bemutatja a társaságnál alkalmazott adatkezelési folyamatokat. A szabályzat célja, hogy egyértelműen biztosítsa a társaság működése során a hatályos magyar jogszabályoknak és a GDPR-nak való megfelelést. A szabályozás kiterjed minden rendszerre, személyre és folyamatra, akik/amelyek a Csurgói Városi Uszoda információs rendszerét alkotják, beleértve a vezető tisztségviselőket, munkavállalókat, szállítókat és további harmadik feleket, partnereket, akik a Csurgói Városi Uszoda által kezelt adatokhoz bármilyen formában hozzáférhetnek.

 

A Csurgói Városi Uszoda a tevékenységi helyén folytatott működése során, az Unió területén végzett bármely személyesadat-kezelést e szabályzattal összhangban és a jogszabályoknak megfelelően kell végezni, tekintet nélkül arra, hogy maga az adatkezelés az Unió területén történik-e. E szabályzatot kell alkalmazni az Unió területén tartózkodó érintettek személyes adatainak az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó által végzett kezelésére.

 

  1. Értelmező rendelkezések, alapfogalmak

 

  1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
  2. személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, valamint az abból levonható következtetés (azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható);
  3. különleges adat:
  4. a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
  5. b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
  6. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;
  7. genetikai adat: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;
  8. biometrikus adat: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;
  9. egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
  10. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó

szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

  1. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
  2. az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
  3. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatának kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kéri;
  4. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
  5. adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, felvétel, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, nyilvánosságra hozás, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
  6. az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
  7. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
  8. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
  9. adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges;
  10. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
  11. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
  12. adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
  13. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik;
  14. profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;
  15. álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
  16. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
  17. címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e.
  18. harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
  19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;
  20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatot honlapon közzéteszi;
  21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
  22. nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
  23. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi
  24. tevékenységi központ: a) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni;
  25. b) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;
  26. képviselő: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;
  27. vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;
  28. személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése:
  29. a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy
  30. b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

 

  1. A Csurgói Városi Uszoda adatkezelési elvei, általános szabályai

 

3.1      A személyes adatok kezelésének alapelvei:

– jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve: a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni

– célhoz kötöttség elve: a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azokat nem lehet ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon kezelni (nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés)

– adattakarékosság elve: az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk

– pontosság elve: a személyes adatok kezelésének pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek

– korlátozott tárolhatóság elve: a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé

– integritás és bizalmas jelleg elve: a személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

– elszámoltathatóság elve: az adatkezelő felelős az adatkezelési elvek betartásáért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.

 

3.2      Az adatkezelés jogszerűsége:

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

– az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

– az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

– az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

– az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

– az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

– az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

 

3.3      A hozzájárulás feltételei

– Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

– Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely ennek nem felel meg, kötelező erővel nem bír.

– Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

– Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

 

3.4      A gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában

–  Gyermekek esetében az érintett hozzájáruláson alapuló adatkezelés akkor jogszerű a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

 

  1. Az érintett jogai

 

A Csurgói Városi Uszoda megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és a minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében.

 

A Csurgói Városi Uszoda elősegíti az érintett jogainak gyakorlását.

 

Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

 

Az érintett jogai:

 

  1. Tájékoztatáshoz való jog

Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a vele kapcsolatban kezelt személyes adatok köréről, a tárolás céljáról, időtartamáról, a kezelés jogalapjáról, a kezelő személyéről, jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén a jogos érdek mibenlétéről, harmadik országba történő adattovábbításról, az adatok címzettjeiről és a címzetti kategóriákról.

 

  1. Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, és jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:

  • az adatkezelés céljai;
  • az érintett személyes adatok kategóriái;
  • azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
  • adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
  • az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
  • valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
  • ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
  • az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 

  1. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR rendelet 46. cikke szerinti megfelelő garanciákról.

 

  1. Helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő –kiegészítését.

 

  1. Törléshez való jog (elfeledtetéshez való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles a törlést elvégezni akkor, ha az adatkezelés célja vagy jogalapja megszűnt, az adatkezelés eleve jogalap nélkül történt.

 

  1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

–           az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

–           az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

–           az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

–           az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

 

Ha az adatkezelés mindezek miatt korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

 

  1. Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul és az adatkezelés automatizált módon történik.

 

Az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

 

  1. Tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy tiltakozzon személyes adatainak közérdekből vagy az adatkezelő érdekéből történő kezelése miatt, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább.

 

  1. A személyes adatok köre, az adatkezelés célja, jogcíme és időtartama

 

A Csurgói Városi Uszoda a személyes adatok kezelését minden esetben önkéntes hozzájárulás alapján végzi. A személyes adatokat kizárólag üzleti szerződéses célra és külön hozzájárulás után ezen tájékoztatóban felsorolt marketing célokra használjuk fel a személyes adat tulajdonosának hozzájárulásával és annak mértékében. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a kezelt személyes adatok igény szerint módosíthatók és törölhetők legyenek. Minden személyes adatszolgáltatás egyértelműen elkülöníthető a felhasználás célja szerint (üzleti szerződéssel kapcsolatos vagy marketingkampánnyal kapcsolatos) akár online felületen akár nyomtatott formában.

 

A Csurgói Városi Uszoda jogszabályi kötelezettségei teljesítése körében, amennyiben a személyes adatokat különböző adatfeldolgozók részére is továbbítja, minden esetben meggyőződik arról, hogy az általa továbbított adatokat fogadó adatkezelők és adatfeldolgozók a GDPR-ban meghatározott adatvédelmi követelményeknek megfelelnek. Ennek érdekében ezen partnerektől megfelelőségi nyilatkozatot szerez be.

 

  1. A személyes adatok tárolásának módja, az adatkezelés biztonsága

 

A Csurgói Városi Uszoda számítástechnikai rendszerei és más adatmegőrzési helye a székhelyén és az online szolgáltatóinál, illetve az adatfeldolgozóinál találhatóak meg.

A Csurgói Városi Uszoda a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott informatikai eszközöket úgy választja meg és üzemelteti, hogy a kezelt adat:

  1. a) az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás)
  2. b) hitelessége és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelessége)
  3. c) változatlansága igazolható (adatintegritás)
  4. d) a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (adat bizalmassága) legyen.

A Csurgói Városi Uszoda olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel gondoskodik az adatkezelés biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő védelmi szintet nyújt.

A Csurgói Városi Uszoda az adatkezelés során megőrzi:

  1. a) a titkosságot: megvédi az információt, hogy csak az férhessen hozzá, aki erre jogosult
  2. b) a sértetlenséget: megvédi az információnak és a feldolgozás módszerének pontosságát és teljességét
  3. c) a rendelkezésre állást: gondoskodik arról, hogy amikor a jogosult használónak szüksége van rá, valóban hozzá tudjon férni a kívánt információhoz, és rendelkezésre álljanak az ezzel kapcsolatos eszközök

A Csurgói Városi Uszoda informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá a számítógépvírusok, a számítógépes betörések és a szolgálatmegtagadásra vezető támadások ellen. Az üzemeltető a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

 

Tájékoztatjuk a felhasználókat, hogy az interneten továbbított elektronikus üzenetek, protokolltól (e-mail, web, ftp, stb.) függetlenül sérülékenyek az olyan hálózati fenyegetésekkel szemben, amelyek tisztességtelen tevékenységre, szerződés vitatására, vagy az információ felfedésére, módosítására vezetnek. Az ilyen fenyegetésektől megvédendő a szolgáltató megtesz minden tőle elvárható óvintézkedést. A rendszereket megfigyeli annak érdekében, hogy minden biztonsági eltérést rögzíthessen, és bizonyítékkal szolgálhasson minden biztonsági esemény esetében. A rendszermegfigyelés ezen kívül lehetővé teszi az alkalmazott óvintézkedések hatékonyságának ellenőrzését is.

 

  1. Az adatkezelő adatai, elérhetősége

 

AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Korlátolt Felelősségű Társaság
(székhely: 6762 Sándorfalva, Sövényházi u. 1., Cégjegyzékszám: 06-09-024841, adószám: 10263806-2-06, képv.: György Zoltán ügyvezető)

 

  1. Az adatkezelők elérhetőségei

 

A Csurgói Városi Uszoda munkatársai

 

A Csurgói Városi Uszoda valamennyi adatkezelési tevékenységet folytató munkavállalója és partnere köteles a jelen szabályzatban foglaltak betartására annak érdekében, hogy a Csurgói Városi Uszoda tevékenysége során a hatályos Infotv. és GDPR rendeletben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek.

 

IT biztonsági vezető: Ligeti Zoltán

 

Adatvédelemért felelő vezető: Róth Zoltán

 

 

  1. Jogorvoslati lehetőségek

 

8.1. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését vagy zárolását az adatfelvételnél jelzett módon. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa vagy rendelkezése szerint megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén- az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában adja meg a tájékoztatást. E tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben a Csurgói Városi Uszoda költségtérítést állapít meg.

A Csurgói Városi Uszoda a személyes adatot törli, ha kezelése jogellenes, az érintett kéri, a személyes adat hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható- feltéve, hogy a törlést a törvény nem zárja ki, az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, azt a bíróság, vagy hatóság elrendelte.

A Csurgói Városi Uszoda a helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíti, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítést mellőzi, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

 

8.2. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

  1. a) a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozójogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő jogának vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,
  2. b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény–kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,
  3. c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

A Csurgói Városi Uszoda – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszűnteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbították, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett az adatkezelőnek a meghozott döntésével nem ért egyet, illetve az adatkezelő a fenti 15 napos határidőt elmulasztja, az érintett a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsónapjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A Csurgói Városi Uszoda az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

8.3. A Csurgói Városi Uszoda az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt megtéríti. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem téríti meg a kárt, és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

8.4. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A perre a Csurgói Városi Uszoda székhelye alapulvételével a Fővárosi Törvényszék illetékes, de a per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

8.5. Az Érintett jogorvoslati igényével, panaszával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhat az alábbi elérhetőségeken:

székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: 06 (1) 391-1400

Fax: 06 (1) 391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu;

honlap: http://www.naih.hu

 

 

  1. Incidens kezelési szabályok

 

Adatvédelmi incidens:

„a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi”.

 

9.1      Az adatvédelmi incidenst az adatkezelő,  indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak (NAIH), kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

 

Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül köteles bejelenteni az adatkezelőnek, aki azt a fentiek szerint köteles a felügyeleti hatóság tudomására hozni.

 

A bejelentés minimális tartalma:

– az adatvédelmi incidens ismertetése: az incidens jellege, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

– az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megjelölése;

– az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeinek ismertetése;

– a Csurgói Városi Uszoda által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések ismertetése, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Ha és amennyiben nem lehetséges az információkat egyidejűleg közölni a hatóság részére, úgy, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők.

 

A Csurgói Városi Uszoda nyilvántartást vezet az adatvédelmi incidensekről, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.

 

9.2      Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

 

Amennyiben az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a Csurgói Városi Uszoda indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

 

Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően megjelöljük az adatvédelmi incidens jellegét, és a hatóság felé tett bejelentés tartalmát

 

Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

 

– az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket azon – adatvédelmi incidens által érintett – adatok tekintetében alkalmazták (például a titkosítás alkalmazása), amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

– az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat megszűnik

– a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ebben az esetben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján tájékoztatjuk.

 

Az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos kockázatelemzést, és a szükséges bejelentési és tájékoztatási kötelezettség ellátására kijelölt felelős személy:

 

Róth Zoltán

 

 

  1. Nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

 

10.1    A Csurgói Városi Uszoda az általa végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

 

– az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint az adatvédelemért felelős tisztviselőnek a neve és elérhetősége;

– az adatkezelés céljai;

– az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése;

– olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;

– adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a

– ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

– az adatbiztonság körében alkalmazott technikai és szervezési intézkedések általános leírása

 

A nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

 

A Csurgói Városi Uszoda megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

 

  1. Törlési és tárolási szabályzat

 

11.1.   A Csurgói Városi Uszoda működése körében a fent kifejtettek szerint iratokat és dokumentumokat tárol. Ezek megőrzését és törlését (megsemmisítését) az alábbi alapelveknek megfelelően végezzük:

 

  • Az iratokat a hatályos jogi, szabályozási és szerződéses követelménynek

megfelelően kell nyilvántartani;

  • Az iratokat csak a szükséges ideig szabad tárolni
  • Az iratok tényleges kezelése, integritás és elérhetőség szempontjából történő védelme összhangban kell, hogy álljon az irat biztonsági besorolásával;
  • Az üzleti követelményekkel és a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal összhangban az iratoknak mindig visszakereshetőknek kell lenniük;
  • A személyes adatokat tartalmazó iratok esetében az előírások szerinti legkorábbi időpontban olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek megakadályozzák az adatokhoz köthető természetes személyek automatikus beazonosíthatóságát (álnevesítés, anonimizálás).

11.2. A Csurgói Városi Uszoda által kezelt iratok típusai és az ezekre vonatkozó általános követelmények

 

  1. Szerződések, szerződésekhez kapcsolódó mellékletek, záradékok, egyéb üzleti iratok

 

A Csurgói Városi Uszoda ezen iratokat 5 évig őrzi, ezt követően megsemmisítésre kerülnek

 

  1. Jogszabály által előírt számviteli, pénzügyi, munkaügyi dokumentumok nyilvántartások

 

Ezen iratokat a jogszabályban előírt határidőig őrizzük, ezt követően fizikai megsemmisítésre kerülnek

 

  1. Üzleti levelezés

 

A célhoz kötöttség elvét szem előtt tartva a cél megvalósulása, illetve meghiúsulása esetén törlésre kerülnek

 

  1. Adatkezelési hozzájárulások

 

Az adatkezelés jogalapjának fennállásának bizonyítása céljából az adatkezelés jogalapjának megszűnését követő legfeljebb 5 évig őrizzük, ezt követően megsemmisítésre kerülnek

 

 

11.3    Az iratok megsemmisítése

 

Az adatok megsemmisítése adott időközönként történik a fentiek figyelembevételével.*